A TANULMÁNYI SZERZŐDÉS ÉS A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE

A vezető beosztásban dolgozó munkavállaló munkajogi tanulmányi szerződést kötött munkavállalójával. Később a munkáltató rendes felmondással megszüntette a mnkaviszonyt. A felmondás indokaként átszervezést jelölt meg, egyidejűleg felmondta a tanulmányi szerződést is.

A TANULMÁNYI SZERZŐDÉS MUNKAJOGI ÉRTELMEZÉSE AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ELŐTT

A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a munkajog alapján felmondás jogellenes volt az átszervezéssel kapcsolatos szabálysértések miatt, így ítéletével kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót.

A jövőre felszámított tandíjak, valamint kieső munkaidő tekintetében a bíróság nem találta alaposnak a munkavállaló keresetét, mivel követelése idő előtti. A munkavállaló nem értett egyet az ítélettel és magasabb üsszegű kártérítésre tartott igényt, így a megyei bírósághoz fellebbezett. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével egyetértett, így azt hatályában fenntartotta. A munkavállaló a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. Felülvizsgálati kérelmében az addig eljárt bíróságok eljárási és anyagi jogi szabálysértéseire hivatkozott. Az alperes ellenkérelmében elsősorban arra hivatkozott, hogy gazdaságilag és érdekbelileg is ellehetetlenült a tanulmányi szerződés, amely egyik félnek sem róható fel.

MUNKAJOGI ÉRTÉKELÉSE A TANULMÁNYI SZERZŐDÉSNEK

A Legfelsőbb Bíróság a per iratait megvizsgálta és annak alapján azt a következtetést vonta le, hogy az eljárt bíróságoknak rendelkeznie kellett volna arról, hogy a tanulmányi szerződés felmondás a munkajog szerint jogszerű volt-e a munkáltató részéről és ennek folyományaként a munkavállaló jogosult-e kártérítésre a munkáltatóval szemben.

TANULMÁNYI SZERZŐDÉS FELMONDÁS A MUNKAJOGBAN

Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a tanulmányi szerződést rendszerint a tanulmányok idejére kötik a felek. A tanulmányok befejezése előtt csak valamelyik félre súlyos terhet róvó esetben van lehetőség annak felmondására. A Legfelsőbb Bíróság nem értékelte ilyen súlyos terhet róvó esetként azt, hogy a munkáltató megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint az elsőfokú bíróság feladata, hogy ennek figyelembe vételével döntsön a munkavállaló munkajog alapján támasztott kártérítési igényéről.