RENDES FELMONDÁS ÉS MUNKAJOGI VÉDELEM: KORLÁTOZÁSOK ÉS KÖNNYÍTÉSEK MUNKÁLTATÓK SZÁMÁRA

A munkaviszony megszüntetésére a munkajog szabályai szerint lehetőség van a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével, rendes felmondással, rendkívüli felmondással, illetve a próbaidő alatt azonnali hatállyal.

A MUNKAJOG VÉDELME RENDES FELMONDÁS ELLEN

A határozatlan idejű munkaviszonyok megszüntetésének legáltalánosabb módja a rendes felmondás, amely a munkajogi szabályok alapján történhet akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről. többek között azon rendelkezések, melyek előírják, hogy a munkáltató a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló kivételével minden esetben köteles a felmondást megindokolni, illetve lehetőséget kell biztosítania a munkavállalónak arra, hogy a munkavégzésével, vagy magatartásával szemben felhozott kifogások kapcsán védekezhessen. A törvény tartalmaz további tilalmakat, amely esetekben a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással azon munkavállalójának munkaviszonyát, akire a törvény által felsorolt feltételek valamelyike vonatkozik.

A munkáltató rendes felmondása – bár a felmondási idő mukajogi szabályai biztosítják a megfelelő fizetett időtartamot új munkahely keresésére – nehéz helyzetbe hozhatja amunkavállalót. A munkáltató rendes felmondásának gyakori időpontja az olyan Mt. által engedélyezett munkából való távollétek utáni időszak, amelyek alatt nem lehetséges a munbkaviszony munkáltató általi egyoldalú megszüntetés. Megjegyzendő, hogy egy gyes-ről vagy gyed-ről visszatérő munkavállaló a munkáltató számára is nehéz helyzetet teremthet, tekintettel arra, hogy ezen időszakokra más munkavállalóval már biztosította a feladatok ellátását, és emellé a régi munkavállalója is visszaérkezik a munkavégzésbe. A munkáltatói felmondással kapcsolatos munkajogi megkötések egy része közvetve a munkavállaló gyermekének, családjának megélhetését is védik.

MUNKAJOG VÁLTOZÁSAI A RENDES FELMONDÁS ELLENI VÉDELEMBEN

A Munka törvénykönyvének május 1 napján hatályba lépett módosításával a jogalkotó részben kiszélesítette a már említett munkajogi tilalmakat, részben pedig megszorítást alkalmazott a védelmi időszak munkáltató általi igénybe vételével kapcsolatban.. A munkáltató ugyanis május 1-jétől nem szüntetheti meg rendes felmondással az örökbe fogadni szándékozó munkavállaló munkaviszonyát az örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap időtartama alatt.

A munkáltató számára könnyítést jelent a munkajogban, hogy házastársak esetén a védelem azt a személyt illeti meg, aki a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállal. Pontosításra került továbbá a törvénynek azon rendelkezése, mely a gyermek ápolására, illetve gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadságnak a gyermek 3 éves koráig terjedő időtartamára biztosította a munkáltatói rendes felmondással szembeni védelmet, ez a rendelkezés ugyanis csak arra a szülőre vonatkozik, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette, ezzel a munkajog megszüntette a munkáltatók egy indokolatlan korlátozását.